Elbeszélő és regényíró. Rajzot és festészetet tanult, majd barcelonai sajtótermékek szerkesztőségi munkatársa volt. A Spanyol Polgárháború (1936-1939) után Mexikóba emigrált, ahol grafikusként dolgozott. 1962-ben tért vissza Katalóniába, és egy barcelonai könyvkiadó munkatársa lett.
Első írásaival a harmincas évek derekán jelentkezett, majd rendszeresen publikált a mexikói katalán emigráció folyóirataiban. Ott megjelent elbeszéléseit a Cròniques de la veritat oculta (‘Krónikák a rejtett igazságról’, 1955) című kötetében gyűjtötte össze. L’ombra de l’atzavara (’Az agávé árnyéka’, 1964) című regényében mexikói élményeit dolgozta fel. Elbeszélői életműve 2008-ban jelent meg egy csaknem ezer oldalas kötetben.
Calders prózájának fő jellemzője a néha végsőkig vitt, mégis a természetesség látszatával felruházott abszurdum.
Rajzot és festészetet tanult, majd barcelonai sajtótermékek szerkesztőségi munkatársa volt. A Spanyol Polgárháború (1936-1939) után Mexikóba emigrált, ahol grafikusként dolgozott. 1962-ben tért vissza Katalóniába, és egy barcelonai könyvkiadó munkatársa lett.
Első írásaival a harmincas évek derekán jelentkezett, majd rendszeresen publikált a mexikói katalán emigráció folyóirataiban. Ott megjelent elbeszéléseit a Cròniques de la veritat oculta (‘Krónikák a rejtett igazságról’, 1955) című kötetében gyűjtötte össze. L’ombra de l’atzavara (’Az agávé árnyéka’, 1964) című regényében mexikói élményeit dolgozta fel.
Elbeszélői életműve 2008-ban jelent meg egy csaknem ezer oldalas kötetben.
Calders prózájának fő jellemzője a néha végsőkig vitt, mégis a természetesség látszatával felruházott abszurdum.