Sergi Belbel sé Jordi Galceran darabjai
SERGI BELBEL és JORDI GALCERAN kétségtelenül a kortárs katalán dráma nemzetközileg legismertebb szerzői. Nemcsak abban az értelemben vonatkozik rájuk a kortárs jelző, hogy ma élő és alkotó drámaírók, hanem úgy is, hogy mindketten jellemzően XX. század végi, de még inkább XXI. század eleji figurákat, helyszíneket, problémákat állítanak színdarabjaik középpontjába.
Válogatásunk hat szövege aktuális témákról szól, a cselekmény a kor emberének mindennapjait, konfliktusait mutatja be, a hely szinte mindig a nagyváros, és azon belül is olyan közeg, amely sokaknak ismerős lehet, a szereplők hétköznapi emberek, hétköznapi nyelvet beszélnek, hétköznapi problémákkal küzdenek, amelyek azonban valamilyen módon a maguk egyszerűségével együtt mégis mindig túlmutatnak a banalitáson.
Jelen kötetünkben jórészt a XXI. században született színdarabokból olvashatnak válogatást. A hat szöveg közül négyet már láthattak színpadon a magyar érdeklődők, és ugyanilyen megfontolásból került a kötetbe mindkét szerző egy-egy további darabja, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezek a szövegek is elérhetőek legyenek a rendezők és dramaturgok számára, és esetleg további előadásokra is sor kerülhessen.
J. GALCERAN
A Grönholm-módszer
„Nemrég vezettük be ezt a módszert. Isaies Grönholm fejlesztette ki, egy svéd pszichológus, a stockholmi kirendeltségünk személyzeti vezetője. A cél az, hogy a jelölt reakcióit különböző emocionális hatások mellett vizsgáljuk. Valami olyasmit mér, amit úgy hívnak, kreatív intelligencia.”
S. BELBEL
Eső után
„Az anyám nem volt erős, ő volt az egyik utolsó nő, akit ismertem, az egyik utolsó nő-nő, olyan, amilyenek régen voltak a nők, […] mi csak répának hívtuk, mert mindig azt mondta, hogy a hűvös földben érezné igazán jól magát, ott pihenne szívesen, […] és én most az anyám akarok lenni, bezárkózni, betemetkezni, nem akarok lenni senki, csak egy olyan régifajta nő, […] és csak egy cigit szeretnék, egy cigit, egy cigit, egy cigit, nézni a tájat, és kivárni, hogy essen az eső, és eloltsa.”
