fbpx

Llorenç Villalonga (1897-1980)

Mallorca szigetén született egy helyi földbirtokos családban.Spanyolországban végzett orvosi tanulmányokat, majd Párizsban pszichiátriára szakosodott.

Párizsi tartózkodása idején fedezte fel Marcel Proust prózáját, amely nagy hatással volt későbbi irodalmi tevékenységére. Nyugdíjba vonulásáig a mallorcai elmegyógyintézetben dolgozott.

Első regénye, a Mort de dama (’Hölgyhalál’, 1931) maró gúnnyal ábrázolja a helyi arisztokráciát és a mallorcai költői iskolát, ami sokakban váltott ki ellenszenvet. Fő műve, a Bearn o la sala de les nines (’Mallorcai udvarház vagy a babaszoba’) 1956-ban jelent meg spanyolul, amit a végleges, katalán változat 1961-ben követett. A mű annak a felvilágosodott, európai műveltségű helyi birtokos nemességnek állít nosztalgikus emléket, amely a XIX. század második felében tudatában van osztálya végleges hanyatlásának, és azt derűs belenyugvással el is fogadja.

Magyarul olvasható művei

  • szerkesztés alatt

Llorenç Villalonga

(1897-1980), regényíró és elbeszélő

Mallorca szigetén született egy helyi földbirtokos családban. Spanyolországban végzett orvosi tanulmányokat, majd Párizsban pszichiátriára szakosodott.

Párizsi tartózkodása idején fedezte fel Marcel Proust prózáját, amely nagy hatással volt későbbi irodalmi tevékenységére. Nyugdíjba vonulásáig a mallorcai elmegyógyintézetben dolgozott.

Első regénye, a Mort de dama (’Hölgyhalál’, 1931) maró gúnnyal ábrázolja a helyi arisztokráciát és a mallorcai költői iskolát, ami sokakban váltott ki ellenszenvet. Fő műve, a Bearn o la sala de les nines (’Mallorcai udvarház vagy a babaszoba’) 1956-ban jelent meg spanyolul, amit a végleges, katalán változat 1961-ben követett. A mű annak a felvilágosodott, európai műveltségű helyi birtokos nemességnek állít nosztalgikus emléket, amely a XIX. század második felében tudatában van osztálya végleges hanyatlásának, és azt derűs belenyugvással el is fogadja.

Magyarul megjelet művei

  • Szerkesztés alatt